A címet szándékosan írtuk így, régiesen, hangsúlyozandó, hogy a megfelelő légzés nem csak a testre, hanem a lélekre is hatással van.

Lélegezni mindenki tud, aki él, mondhatnánk, de nem így van. A felszínes, kapkodó légzés, ahogyan a legtöbben lélegeznek, nem biztosít elegendő oxigént sem a testnek, sem az agynak, amely a legtöbb oxigént igénylő szervünk – legalábbis, ha rendeltetésszerűen, gondolkodásra szeretnénk használni. Életünk lángja csak pislákol, mint a letakart mécses, amíg ki nem alszik. Az indiai jógik úgy tartják, minden embernek meghatározott számú lélegzetvétel adatott, és ha ezt gyors, kapkodó légzéssel hamar elhasználjuk, rövidebb ideig élünk. A helyes légzés nemcsak lassabb, de mélyebb is. A nők többnyire a tüdő legfelső részébe lélegeznek. A „pihegő kebel” lehet, hogy vonzó férfiszemmel, de korántsem egészséges. A férfiak ellenben inkább a „hasukba”, a tüdő aljába lélegeznek. A helyes légzés levegővel látja el az egész tüdőnket, a rekeszizomtól a váll alatti tüdőcsúcsokig. A jóga számos légzéstechnikája nem csak az egészség megőrzését, de a betegségek megelőzését is szolgálhatja. Ha dohányfüstös (vagy baktériumokkal telt) helyiségből távozunk, tanácsos például néhány ún. fújtató légzéssel átszellőztetni a tüdőnket. Ez lassú, mély belégzés után fújtatószerű, gyors kilégzést jelent, (Vigyázat, megszédülhetünk, és magas vérnyomásnál nem ajánlott!) Az úgynevezett paradox légzés az immunrendszert erősíti, ami nem mellékes megfázásos időszakban. Az ülő munkát végzők esetében a rekeszizom nem tud rendesen mozogni, ezért ajánlatos időnként felállni, és ha lehet, nyitott ablaknál néhány mélyet lélegezni – a fejünk is jobban fog ezután. Naponta öt-tíz perc tudatos légzés egészségesebbé és szellemileg is frissebbé tesz.

Mindenki megfigyelheti, hogy érzelmeink, és a bennünket érő benyomások is befolyásolják a légzésünket. Azok a pillanatok, amikor a lélegzetünk elakad, akár félelmünkben, meglepetésünkben, örömünkben vagy a lesújtó fájdalom pillanatában, mélyen bevésődnek a tudattalanunkba. Egy mély sóhajtással pedig megkönnyebbülés jöhet.

Éppen ezért a mély, és tudatosan átélt légzést belső gátak, lelki problémák, például szorongás, depresszió oldására is lehet használni. A világhírű pszichoterapeuták (Stanislaw Grof, Leonard Orr és társaik) által kifejlesztett légzésterápiák egyszerűségük ellenére rendkívül hatékonyak tudnak lenni. Bizonyos módszerek működnek csoportban is, míg mások egyéni foglalkozásokat igényelnek, kellemesen ellazult állapotban. Hazánkban a Debrecenben is ismert Louise Bloemen holland pszichoterapeuta honosította meg a rebirthing módszerét, hazai facilitátorok kiképzésével. A „rebirthing” újjászületést jelent, de itt nem a reinkarnáció, hanem a problémáktól való megszabadulás értelmében. Kellemetlen élményeinket, csalódásainkat, veszteségeinket (haláleset, válás, szerelmi csalódás, munkahely elvesztése stb.), megaláztatásainkat a legszívesebben elfelejtenénk, ám ezzel a probléma nincs megoldva. A szakképzett terapeuták segítségével régi, elfeledett, akár születés-kori sérüléseink is a felszínre kerülnek, és feldolgozhatók. A betegségek lelki hátterével való foglakozás a testi gyógyulást segíti. Aktuális problémáinkra, kérdéseinkre is könnyebben választ, megoldást találhatunk.

A légzésterápia segít az önismeretben, könnyebben letehetjük lelki terheinket, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb emberré válhatunk.

‹ Vissza