Kövesi Péter honlapja
Kövesi Péter honlapja

Elixír riport

– Mindössze 12 oldal, egy vékony kis „brosúra”, légy szíves olvasd el az interjú előtt!- kérte Éva, a főszerkesztő-helyettes.
– Jó, majd átfutom, mondtam, és nem sejtettem, mire vállalkozom. Olyan sokrétű, tömény tudást tartalmaz, ami emberfejjel szinte befogadhatatlan. „Kövesi Péter, tradicionális reikimester, spirituális mestertanár, ezoterikus tanító és szakíró bemutatkozó oldalai „- ez áll a címlapon.
Péter Debrecenben él, onnan utazott Budapestre, és álmomban sem gondoltam, hogy az első pillanattól úgy társalgunk majd, mintha ezer éves barátság kötne bennünket. Sehol sem találtam, hogy hová bújhatott a mérhetetlen tudás, tapasztalat, műveltség gőgje, hisz egy nagyon kedves, őszinte ember érkezett.

elixir_tn„Nem fontos, hogy tömegek hallgassanak.”- ezt mondtad. Korábban is így volt?
– Most is van bennem egyfajta egészséges hiúság, szeretem, ha odafigyelnek rám, de nem annyira, hogy ezért olyan engedményeket tegyek, amiket utána nem tudnék vállalni. Tudom, hogy vannak, akik a népszerűségre hajtanak, és bizonyára én is tudnék ilyeneket mondani, írni, mert nem túl nehéz, de az nem én lennék.

– Mégis „hivatalosan” is Mester vagy.
– Jobb szeretnék oktató vagy tanító lenni, nekem is fenntartásaim vannak a mester szóval, ha erre gondolsz. Tanítani viszont nagyon szeretek, azt hiszem ez a feladatom, ezért vagyok itt. És azt is hiszem, hogy addig kapok hozzá támogatást, amíg elfogadhatóan csinálom.

– Miért utasítod el a megnevezést?
– Nem a kötelező szerénység miatt, amit illik ilyenkor eljátszani, hanem sokkal inkább azért, mert veszélyesnek tartom ezt a kifejezést, és egyáltalán minden címkét. Ha ugyanis elfogadom azt, hogy én vagyok a mester, akkor elhiszem, hogy bizonyos fokú szellemi tökéletesség birtokában vagyok, ám ezzel lemondok arról az útról, ami még előttem van. Hamvas Béla szerint az a mester, aki tökéletesen megvalósította, amit tanít. Ő maga azt mondta: még mindig csak keresi, hogy egyáltalán mit tanítson. Ha mesternek lenni kiváltságot jelent, akkor nem vagyok mester, de ha ez fokozott életfelelősséget takar, akkor vállalom. Ezt is ő mondta, és én is így gondolom.

– Szepes Mária ajánlásával kaptad a reikimesteri beavatásodat, s azóta rengetegen tanulhatták meg tőled a …mit is?
– A reiki sokak szemében csak egy gyógyító módszer, univerzális életenergiát jelent japánul, de több ennél: valami olyasmi, ami ott van az életünkben, amihez mindig, minden esetben bizalommal fordulhatunk. Buddhistaként úgy is mondhatnám, hogy menedéket vehetünk benne. Hogy a reiki pontosan mi, mit csinál és hogyan, azt nem csak te nem érted, én sem értem, és mások sem. Túl van a felfogóképességünk határain. Egyszerűen csak tapasztaljuk, hogy van valami, egy fajta energia, amivel kapcsolatba tudunk kerülni. Az energia pedig, csodálatos módon épp azt csinálja, amit kell.

– Meg lehet különböztetni más energiáktól?
– Igen, a reikit egy finomabb rezgésnek érezzük. De elválasztani nem lehet, mert az elválasztásokat mindig a korlátolt tudatunk hozza létre. A világegyetemben egyszerre és együtt van jelen minden, s az energiák világa is csak teoretikusan választható szét. Mindenkinek olyan szinten rezegnek az energiái, amilyen szinten ő maga van. Lehet valaki tehetséges bioenergetikus, közben pedig nem túl spirituális ember. Ettől még a saját szintjén nagyon hatékonyan tud dolgozni. Azt gondolom, reiki tanfolyamra (de semmi egyébre) sem lenne szükség, ha olyan körülmények között élnénk, mint mondjuk azok, akik szent helyeken meditálnak 10-20 évig, de ez nem fér bele a mindennapjainkba. A reiki behangolások útján működik, ez egyfajta hozzáférési lehetőséget teremt azok számára akik nem a jógi életformáját élik. A hozzáférés olyan, mint az Internet, gyors, szélessávú és sok mindent le lehet hívni vele.

– Min múlik, hogy hány kezelésre van szüksége valakinek?
– Nézd, az energiának meg kell találnia az útját, testi, lelki, szellemi szinten. Meg kell találnia és feloldania azokat a gátakat, amelyek a pozitív energiák továbbhaladását akadályozzák. Sokszor nagy türelem kell, de megéri. Sokféle ember keres meg, sokféle problémával. Olykor igen furcsa figurák. Igyekszem nem megcimkézni őket, mert a normalitás nem egyformaság, és az ember nagyon sokféle módon lehet normális. Aki megszabadul a diagnózisok stigmájától, könnyebben gyógyul.
Előfordul, hogy valakivel nem lehet szellemi dolgokról beszélgetni, ilyenkor annyit és abban segítek, amiben ő akarja, és amiben tudok. Akivel lehet, persze megpróbálunk az okokig eljutni. A reiki minden gyógyításnál ott van, jóllehet éppen valami másféle terápiát választok. Gyakran a pszichoterápia kiegészítésére használom, mert főleg lelki problémákkal szoktak megkeresni. Illetve valójában a reiki használ engem, hisz rajtam keresztül működik.
Akik hókusz-pókuszt várnak, semmit sem kapnak. Én nem túlságosan hiszek a módszerekre koncentráló gyógyításban, sokkal inkább a személyre szabott, egyéni segítésben. Ehhez kapcsolat kell, szeretet, hit, és persze jó sok tapasztalat. Eddig semmiféle eszmével, módszerrel nem lehetett az emberiséget egészségesebbé, boldogabbá tenni. Ha nem sikerül a szép gondolatokat a napi életben működtetni, akkor csak annyit érnek, mint bármelyik szó. Nem is fejlődtünk túl sokat, hisz attól még, hogy nem konyhasóval mosunk fogat, mint száz éve, hanem csíkos fogkrémmel, nem lett kevesebb a fogprobléma. A fejlődés nem mennyiségi gyarapodás.

– Mindenkit meg tudsz gyógyítani?
– Én nem gyógyítok, de aki valóban szeretné, annak többnyire tudok segíteni. Korábban kudarcnak fogtam föl, ha nem sikerült, ma már tudom: ha a beteg önmaga nem hisz a gyógyulásban, a változásban, akkor én sem tudok segíteni. Nincs kudarc, csak egy újabb tapasztalat, esetleg egy lecke, amit még meg kell tanulnom. Szeretném ezt mindenkinek megtanítani. És szeretném, ha úgy élnénk, hogy kevesebb félelem, megalázottság és kiszolgáltatottság lenne az életünkben, mert ezek sokkal félelmetesebbek, mint az AIDS vagy a madárinfluenza.

– Önmagadat is gyógyítod, ha kell?
– Ma már elég ritkán van rá szükségem, pedig egész gyerekkoromat végigkísérte jó néhány influenza, felső-légúti megbetegedés, melléküreg-gyulladások. Édesanyám nagyon csendes, visszahúzódó ember, egész élete arra tanított, hogy a dolgokat jobb nem kimondani, nehogy valakinek rosszul essen, mert majd mit szólnak mások… Meg kellett tanulnom, hogy ki kell mondani, amit gondolok, mert a belénk szorult dolgok gyulladást okoznak. Egyszer egy megfázás kapcsán a fél fülemre megsüketültem, kórházba is kerültem, és heteken át eredménytelenül kezeltek. Azután a kezembe került egy könyv, és olyan felismeréseket hozott, hogy pillanatok alatt meggyógyultam: mert meghallottam, amit kellett.
Ma már egyre inkább megengedem magamnak, hogy az érzelmeim megnyilvánuljanak, míg régebben azt hittem, hogy ez védtelenné, kiszolgáltatottá tesz. Terapeutaként pedig gyakran épp érzésekkel és érzelmekkel dolgozom, nyilván nem véletlenül.

– Jók a megérzéseid?
Gyakran megérzek dolgokat, energiákat, és azt is, ha láthatón túli világból van itt valaki, de erre nem szoktam külön figyelni, csak úgy gondolkodás és erőlködés nélkül megtörténik. Vagy nem, amikor nincs rá szükség. Ez egyébként természetes, hisz ha egyszer van köröttünk egy ilyen világ is, akkor miért ne látnánk, érzékelhetnénk időnként. De kínos lenne mindig mindent látni vagy érezni.

– Szerinted, hová lesznek az érzések? Arra gondolok, az ember, milyen intenzíven, mindent betöltően tud szeretni, aggódni, haragudni, félni, s azután eltelik az idő, s az érzés megszűnik. Vajon hová lesz?
– Visszamegy oda, ahonnan jött, a tudat végtelenségébe, oda, ahonnan minden előjön. Semmi sem keletkezik és semmi sem tűnik el végleg. Ha így gondolkodunk, nem leszünk csalódottak és rezignáltak.

– Van cél? Van vége az útnak?
– Nincs. Lehet, hogy még Buddha is azt mondaná, hogy nincs az útja végén, jóllehet az ő pályája nem a mi fogalmaink szerint mérhető. Lesznek még feladataink a megvilágosodás után is. Egyikünk útja sem mérhető a másikunkéhoz. Sokszor mondanak ilyesmit nekem: te mester vagy, te ezt tudod, neked tudnod kell… De hát, én nem ismerem a világ minden titkát, és akinek a saját életproblémájáról van szó, annak mindig azt mondom: tudnod neked kell, én csak segítek, hogy megtaláld.
Mostanában sokan vetik magukat különböző tanítók, guruk lábai elé. Senki sem fejlődik attól, hogy csak ott hever valakinek a közelében. Ez a mesterimádat nem több, mint egyszerű projekció. Kivetített kép, mely azt ábrázolja, hogy milyen lenne az a tökéletesség, amire ő vágyik, s ezt a képet szépen ráakasztja a mesterre, s innentől kezdve már csak a maga által kreált képet látja. Nem szimpatikusak nekem azok a mesterek, akik a rájuk aggatott képet elfogadják. Valójában ők maguk is veszélyben vannak, mert könnyen eggyé válhatnak a maszkkal, és előfordul, hogy már nem tudják megkülönböztetni magukat tőle. Azután létrejön körülöttük egy nyáj, ahol az intézményesített bambaság a divat. Pedig aki lemond a kérdezés, kételkedés jogáról, elveszett.

Háromórányi hanganyag sehogyan sem fér el a lapban, kisugárzást pedig nem lehet leírni, s amikor úgy gondoltam kész a cikk, még belehallgattam a felvételbe, s ezt találtam:

A meditáció egy múlhatatlan örömállapot, amelyet jó lenne a mindennapokban is élni. A boldogság a megvilágosodás rokona. A kisebb szatorik, az egyetemesség megvillanásai, nem maradandóak, ezért hát az a megvilágosodás, ami elmúlik, az nem megvilágosodás.

Barkó Judit

‹ Vissza

Legfrissebb kiadványaim

Szent László táltosa

A történet Szent László királyról és a táltosságról szól, az előző két könyvből ismert hajdanvolt táltos, Bacsa elbeszélésében - természetesen ehhez illő stílusban. A könyvet a debreceni Unicornis Alapítvány adja ki,...

Részletek »

A vaskorona

Megrendelhető az Unicornis Humánszolgálati Alapítványnál: @; telefon: 70/2580551 A könyv akciós ára: Ft (plusz postaköltség) Hamarosan e-book formában is! Nézd meg, miről szól a könyv: Kövesi Péter: A Vaskorona (tartalmi ismertető) „Egyszer egy ilyen beszélgetés...

Részletek »

Megnézem az összes kiadványt »

Friss hírek

Elkészült új regényem, a „Szent László táltosa”

2015 november 28. szombat - 12:52

Örömmel tájékozatom régi és új olvasóimat, hogy elkészült új regényem, a "Szent László táltosa", amely bizonyára örömöt fog szerezni "A Pilis-összeesküvés" és a "Vaskorona" kedvelőinek, hiszen azok történéseinek korai előzménye....

Elolvasom »

Mi is az igazi „kapcsolatteremtő gyógyítás”?

2015 november 25. szerda - 15:21

A reiki az igazi „kapcsolatteremtő gyógyítás”! Mi emberek, már csak olyanok vagyunk, hogy újra és újra felfedezzük a spanyolviaszt.  Az emberiség évezredek óta tudja, hogy a spirituális, holisztikus gyógyítás lényege az...

Elolvasom »

Megnézem a többi hírt is »

Küldd el barátaidnak email-ben Email küldése
X