Kövesi Péter honlapja
Kövesi Péter honlapja

Szent számok a világ ezotériájában

Bármerre is barangol az érdeklődő az ezotéria, mágia, misztika, vagy akár a vallásfilozófiák világában, ugyanazokkal a számosságokkal találkozik mindenütt. Ezeket nem holmi babonából, vagy vallási dogmából tartják szent számoknak, hanem, mert az ősi tudás mindenütt azt mondja, hogy a számok – és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak – a világ építőelemei. Ez minden számmisztika alapja, ez az alapja a kozmogóniától a jóslásig minden ilyen jellegű tudománynak és praxisnak. Az alábbiakban a számok ilyen értelmét szeretnénk nagy vonalakban megvilágítani. Teljes és kimerítő elemzést szinte lehetetlen lenne adni, hiszen Pithagorastól és a kinai számmisztikától a modern kozmológiáig, biológiáig és elméleti fizikáig könyvtárnyi adatot kellene feldolgozni. Itt ezért most megmaradunk a fontosabb analógiák felismerésénél.

A nullát az európai gondolkodás nemigen tekinti számnak. Kínában viszont úgy gondolják, hogy a Tao, a keletkezés előtti ős-eredeti állapot, a meghatározhatatlan abszolút lét(törvény) jelképe. Ugyanígy gondolkodik a buddhizmus: az üresség (tér) mindennek az alapja. Itt az üresség nem hiányt jelent, hanem ún. „tartalmazó” üresség, amely lehetőséget ad mindennek, hogy megnyilvánuljon benne. A szakrális geometriában a pont jelképezheti a nullát (nulla kiterjedés).

Az egy mindenütt az abszolút szentség száma. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben is szentet jelent (pl. egyház). Minden vallás a legmagasabb isteni lényt/ létezést eggyel jelöli: Isten, Jahve, Brahman – Atman, Manitu, Logosz, Abszolutum stb. Az élet száma is az egy. A taoizmusban ez a kezdet nélküli egység, a világ polarizálódás előtti anyagtalan (szellemi, energetikai) állapota, a Wu Csi. A kínai szemlélet szerint az egy nem a legkisebb, hanem a legnagyobb szám – mivel a kezdete mindennek és a többi összes ebből keletkezik. A keresztény világban ez az Ige, amely Istennél van és Istennel azonos. Isten az Ige által teremti a világot. (Ezek szerint Isten a teremtés előtti állapotában az ürességgel (0) azonos, noha ezt a kereszténység nem hangsúlyozza.) Az eredeti egység, teljesség, végtelenség a kör formájában fejeződik ki. Ha a nulla a tér volt, az egy lehet például az idő (a kör végtelen körvonala analógiájára).

A kettősségek is mindenütt ismertek. A kettő az anyagba szállt erő, a szellem megjelenése a matériában, amely azonnal polarizációt hoz létre. A Bibliában ez az a pillanat, amikor a fény szétválik a sötétségtől, a föld pedig a víztől és létrejön a világmindenség. A polaritás, relativitás, dialektika a földi világ alaptulajdonsága. Ez a görög filozófiában és a kínai taoizmusban egyaránt fontos. A kínaiaknál a Tai Csi jele fogja egybe a két pólust: a középen hullámvonallal szétválasztott, egyik felében sötét, másikban világos kör. Nem véletlen, hogy amint a nyugati világ megismerte, nagy előszeretettel alkalmazza (bár sokszor nem a megfelelő helyen). A két pólus, a Yin és a Yang elv szerint az analógiák végtelen sorát állíthatjuk fel:

YIN

YANG

 Sötét  Világos
 Nő  Férfi
 Föld  Ég
 Hold  Nap
 Idá  Pingalá (szanszkrit)
 Jákin  Boáz (héber)
 Elmúlás  Keletkezés
 Összehúzódás  Kiterjedés
 Termés  Nemzés
 Belégzés  Kilégzés
 Introverzió  Extraverzió

stb.
Ezek természetesen nem abszolút tulajdonságok, hanem mindig a másik pólushoz képest értelmezhetők ennek, vagy annak.

A három az isteni teljesség száma. „Omne tritum perfectum”, azaz minden hármasság tökéletes, mondja a latin közmondás. A kettősség viszonylagosságához képest a három maga a stabilitás. A Tai Csi (yin – yang) és a Wu Csi együtt adja a hármat, másként a teremtő és a teremtett világ. A kínaiaknál a három az Ég – Föld – Ember hármassága is. Ugyanez jelenik meg a keresztény Szentháromságban Atya – Fiú – Szentlélek/Szent Szellem formájában, vagy az ezoterikus és gnosztikus kereszténységben Atya – Anya – Fiú háromságként, hogy a női pólus se legyen száműzve. A hindu filozófiában Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó, Siva pedig a megújító, mozgató erő (európai félreértés, amikor csupán pusztítónak gondolják), de mindhárman Brahman (Atman), az egyetlen abszolút istenség kivetülései, formái. A háromszög, mint mindennek a jele, úgyszintén a szakrális geometria alapformái közé tartozik. Az előzőhöz hasonlóan itt is felrajzolhatunk egy analógia-sort:

Atya

Fiú

Szt. Szellem

Yang
Pingalá
Boáz
Brahma
Ozirisz
Szellem
Világosság
Út
Tudat
Arúpa lóka
Szellem
Szél
Fej
Nefes
Ka
Spiritus
Pneuma
Pneumatikus
Atlétikus
Leptosom
Spirituális
Szat (lét)
Szattva
Vata
Sulphur
Proton
Ling (középső)
Szusumná
Baraká
Visnu
Hórusz
Erő
Mozgás
Igazság
Beszéd
Rúpa lóka
Lélek
Lehellet
Szív
Ruach
Ba
Anima
Pszüché
Pszüchikus
Aszténiás
Cikloid
Intellektuális
Csit (tudat)
Radszasz
Pita
Mercurius
Neurton
Yin
Ídá (szkr.)
Jákin (héb.)
Síva
Ízisz
Anyag/forma
Nyugalom/sötétség
Élet (Jézus szavai)
Test (buddhizmus)
Káma lóka (3 világ, buddhizmus)
Test
Tetem (ősmagyar, népi)
Medence (3 „szentély”, fő energiaközpont)
Nesema (a lélek 3 alakja, héber)
Ah (a lélek 3 alakja, óegyiptomi)
Corpus (latin)
Sarx (görög)
Hülikus (alkat, gör.)
Piknikus (testalkat)
Skizoid (lelki alkat)
Materiális (lelki alkat)
Ananda (öröm) – (hindu, szkr.)
Tamasz (ayurvéda)
Kapha (ayurvéda testalkatai)
Sal (alkímia)
Elektron (fizika)

Egy másik filozófiai – ismeretelméleti hármasság: 1. Tézis – 2. Antitézis – 3. Szintézis. Hamvas Béla spirituális értelmezésében ez az Isten – Sátán (vagy anyag) – Világ (vagy ember) hármassága is.

Különböző filozófiai fogalmakról lévén szó, a megfeleltetés nem mindig teljes, de az elv követhető. A két szélső pólus sok rendszerben a középsőben egyesül, és ez az emberi fejlődés célja, elérni az ős-eredeti egység állapotát (megváltás, megszabadulás, megvilágosodás stb.). Így lesz a háromból ismét egy(ség). A szellemi gyakorlás útján a tanulónak ehhez három gyakorlatot kell tökélyre vinnie: Koncentráció (összpontosítás), Kontempláció (szemlélődés), Meditáció (elmélyülés). Valamennyi vallási és spirituális iskola valamennyi gyakorlata ezekre vezethető vissza.

A négyes szám a földre, a földi életre, az emberre utal. Megjelenhet a kereszt formájában, és ekkor a tér és idő együttesének értelmezhető, ahol a horizontális és vertikális vonalak középpontja a most és itt, az abszolút jelenvalóság helye és pillanata. Négyzet formájában felrajzolva pedig mindarra utal, ami a négy földi őselemre vezethető vissza. (Arról, hogy egyes rendszerek négy, mások öt, esetleg hat őselemről beszélnek, a későbbiekben lesz szó.) A Föld a stabilitás, az alap, a nyugalaom, a test, a Föld a maga valójában. A víz a mozgás, változás, alkalmazkodás, az érzelmek, a tudattalan világa. A levegő a kötetlen, határok nélküli, szabad elem, amely a gondolkodásnak, intellektusnak felel meg. A tűz az élet tüze, amely átalakít, épít vagy lebont, az anyagcsere, de a szellem ereje és a spirituális szeretet is.

Az analógiáknak itt is hosszú sora állítható fel:

Föld

Víz

Levegő

Tűz

Ősz
Nyugat
Máté
Fizikai
Kelipoth
Produkció
Melankolikus
Sárga epe
Test-tudat
Tél
Észak
Lukács
Asztrális
Aszijá
Formáció
Flegmatikus
Nyálka
Érzelmek
Tavasz
Kelet
Márk
Mentális
Berijá
Kreáció
Kolerikus
Fekete Epe
Gondolkodás
Nyár
Dél
János (evangéliumok)
Spirituális (létezési szintek)
Acilúth (létszintek a Kabbalában)
Emanáció (teremtés a Kabbalában)
Szangvinikus (lelki alkatok)
Vér (testnedvek, Hippokratesz szerint.)
Bölcsesség/tiszta tudatosság

 

Igen érdekes, hogy a buddhizmusban a négy elem Buddha alap-tanításaiban jelenik meg (lévén a buddhizmus sokkal inkább gyakorlati tanítás, mint teológiai rendszer). A Föld-elemhez az első Nemes Igazság, a szenvedés igazsága tartozik: a lények itt a földi létforgatagban szenvedésben élnek. Hétféle szenvedés van: 4 testi és 3 lelki (4+3). A Víznek a második, a Szenvedés Keletkezésének Nemes Igazsága felel meg: a vágy, gyűlölet és nemtudás az, ami miatt szenvedünk, tehát belső, lelki dolgok. A harmadik a Szenvedés Megszüntetésének Nemes Igazsága (Levegő elem): az ember a tudatossággal fel tudja ismerni mindezt és meg tudja szüntetni a lények szenvedését. A Tűz elemhez a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Út Nemes Igazsága: ez nem más mint a buddhizmus által tanított spirituális út, a Nemes Nyolcrétű Ösvény (2×4). A tanításban megjelent hetes és nyolcas számokról később lesz szó. A déli (Hinayana) buddhizmus alapgyakorlata a négy szemlélődés: a testre, az érzelmekre, a gondolatokra és a Dharmára (út, tanítás) fordított figyelem.A Zen is négy alapelvet követ a fentieken túl: nem támaszkodni az írásokra, szavakon túli átadás, közvetlen a szívre irányulni és megvilágosodni valódi természetünk felismerése által. A buddhista a négy mérhetetlen tulajdonság elsajátítására törekszik: a mérhetetlen szeretet, a mérhetetlen együttérzés, a mérhetetlen öröm, és a mérhetetlen rendíthetetlenség. Látjuk tehát, hogy bár a négyes szám alapvetően földi, emberi dolgokkal kapcsolatos, a négyességekkel megfogalmazott tanítások is a spiritualitást szolgálják.

Az ötös szám kétféle geometriai alakban jelenhet meg. Az egyik (a ritkább) a csúcsára állított négyzet, közepén ponttal, a négy világtájat és a középpontot, az itt és most helyét és idejét jeleníti meg. Ez a világegyetem egyetlen szilárd pontja, olyan, mint Tejútrendszerünkben a Sarkcsillag. „Adjatok egy fix pontot a világegyetemben, és én kimozdítom sarkaiból a Földet!”- mondta …

A középpont egyben a transzcendencia pontja is, a kilépés lehetősége a földi téridő-rendszerből. A kereszténység jelképrendszerében ezt jelképezi a téridő keresztjére feszített Krisztus, a középpont, aki nem csak megmutatta, hogy el lehet oldódni a testtől (abi a bűn jelképe is), kilépni és újra felvenni is lehet, azaz van feltámadás, de másoknak is megmutatta és megnyitotta a felfelé vezető utat.

Az ötösség másig geometriai megjelenítési módja a pentagram, magyarul ötágú csillag. Megjelenhet egyszerű ötszögként, a csúcsok összekötésével az ötszögbe rajzolt csillaggal, sőt a csillag köré húzott körrel együtt is. Az ötágú csillag sokféle jelentéssel is bírhat. Felejtsük most el, hogy a szent jelképeket politikai mozgalmak is zászlajukra tűzhetik. Bár kétségkívül jó választás valami ilyennel operálni, egy embertelen ideológia a legpozitívabb jelképtől sem lesz sem jobb, sem hosszabb életű – ahogyan a történelem azt bizonyította mind a kommunizmus, mind a fasizmus (a svasztika legalább annyi idős jelkép, mint a pentagram) esetében. A pentagram az ezotériában jelentheti magát a mágiát általában, szimbolizálhatja az embert, az ember és kozmosz harmóniáját (körbe rajzolva), vagy lehet a mágikus és energetikai védelem szimbóluma is. Lefelé fordítva egyértelműen sátánista és boszorkány-jelkép. Olykor még – hogy kétségünk se lehessen – még a bakkecske- fejet (a Sátán jelképe) is belerajzolják. Általában ez minden nem szimmetrikus szimbólumra érvényes: akár horizontálisan, akár vertikálisan fordítjuk meg, a jelentése ellenkezőjére válik. Ilyen például a sátánisták másik jelképe, a hosszú szárával felfelé álló kereszt is. Egy rossz jelkép alatt pedig a legjobb szándékkal sem lehet huzamosan pozitív erkölcsiséget gyakorolni, hiszen a forma hordozza mindig a tartalmat és egy ún. „karmikusan terhelt” szimbólummal eleve nem érdemes kísérletezni. Mellesleg: az ősi kerezstény szimbólumok, az egyenlő szárú máltai- és az András-kereszt nem adják meg a lahatőséget az ilyen visszaélésekre. Talán érdemes azon is elgondolkozni, mit jelent a szimbológia nyelvén, amikor a föld felé mutató szárat (antennát?) meghosszabbítjuk, az ég felé irányulót pedig megkurtítjuk!

A négy elemet az előbbiekben sikerült a nény őselemmel azonosítanunk. Hogyan lesz ebből a négyességből ötösség? Úgy, hogy a négyhez ötödikként egy másik dimenzió járul: a tér (éter, vagy akasha), mint az a közeg, amelyben az összes többi megnyilvánulhat. Ezt a rendszert az indiaiaknál találhatjuk meg a legkiforrottabb formában, de nyomait őrzi a magyar ősműveltség is (egészen a XVIII – XIX. századig), ahol az ötödik elem gyakran az „élőfa” nevet viseli.
Nézzünk meg néhány analógiát az öt elemre az indiai gondolkodásból:

Föld

Víz

Tűz

Levegő

Éter/Tér

nemzés
szaglás
édes
manasz
föld
anyagcsere
izlelés
savanyú
ahamkára
víz
mozgás
látás
keserű
buddhi
tűz
megfogás
tapintás
csípős
prakriti
szél
kifejezés
hallás
sós
purusa
élőf
– az öt cselekvő képesség
– öt érző képesség és érzet
–  öt íz
– az elme öt tényezője
–  a magyar hagyományban 

A kínai filozófia és gyógyászat is öt elemet használ, ám ezeket helyesebb fázisoknak nevezni (ők maguk is így hívják), mert míg a nyugati őselemek egymástól független princípiumok, addig a kínaiak egy folyamat, a csi (qi) energia áramlásának állapotai, körforgásának stációi. Épp ezért nem is lehet túl pontosan megfeleltetni őket a nyugati elemeknek. Az öt elem rendjét követi a bolygók rendszerétől az emberi test működéséig minden. Kis ízelítő az analógiákból:

Öt fázis

FA

TŰZ

FÖLD

FÉM

VÍZ

Tendencia Kitörés Fejlődés Kiteljesedés Tömörülés Visszahúzódás
Fejlődés Születés Növekedés Érés Begyűjtés Tárolás
Irány Kelet Dél Közép Nyugat Észak
Évszak Tavasz Nyár Nyárutó Ősz Tél
Időjárás Szél Meleg Nedvesség Szárazság Hideg
Szín Zöld Piros Sárga Fehér Fekete
Yin szerv (Zang) Máj

Szív,

Szívburok

Lép Tüdő Vese

Yang szerv

(Fu)

Epehólyag

Vékonybél,

3. melegítő

Gyomor Vastagbél Húgyhólyag
Szövet Izom, ín Agy, erek Lágyszövetek, 4 végtag Bőr, szőr Csont, köröm, porc, fog, haj
Érzékszerv Szem Nyelv Száj Orr Fül
Testnedv Könny Verejték Nyirok Nyálka Nyál
Neg. érzelem Harag Gyűlölet, türelmetlenség Idegesség, aggódás Szomorúság, bánat Félelem, stressz
Poz. érzelem Kedvesség Boldogság, öröm, szeretet Nyíltság, őszinteség Bátorság, becsület Gyengédség
Hang Kiabálás Nevetés Éneklés Sírás Morgás
Íz Savanyú Keserű Édes Csípős Sós
Erény Szeretet Szemérem Hűség Igazságosság Bölcsesség
Bolygó Jupiter Mars Szaturnusz Vénusz Merkur
Forma Téglalap Háromszög Négyzet Kör Hullámos, szabálytalan

…folytatás következik…

‹ Vissza

Legfrissebb kiadványaim

Szent László táltosa

A történet Szent László királyról és a táltosságról szól, az előző két könyvből ismert hajdanvolt táltos, Bacsa elbeszélésében - természetesen ehhez illő stílusban. A könyvet a debreceni Unicornis Alapítvány adja ki,...

Részletek »

Vaskorona

Új regényem, „A vaskorona” (Tarandus kiadó) kapható a nagyobb könyvesboltokban (pl. Libri, Alexandra) és, egyes magyarság-könyvesboltoknál. A kiadó honlapján keresztül () olcsóbban hozzájuthatsz! Megrendelés Nézd meg, miről szól a könyv: Kövesi Péter: A Vaskorona (tartalmi...

Részletek »

Megnézem az összes kiadványt »

Friss hírek

Elkészült új regényem, a “Szent László táltosa”

2015 november 28. szombat - 12:52

Örömmel tájékozatom régi és új olvasóimat, hogy elkészült új regényem, a "Szent László táltosa", amely bizonyára örömöt fog szerezni "A Pilis-összeesküvés" és a "Vaskorona" kedvelőinek, hiszen azok történéseinek korai előzménye....

Elolvasom »

Mi is az igazi “kapcsolatteremtő gyógyítás”?

2015 november 25. szerda - 15:21

A reiki az igazi „kapcsolatteremtő gyógyítás”! Mi emberek, már csak olyanok vagyunk, hogy újra és újra felfedezzük a spanyolviaszt.  Az emberiség évezredek óta tudja, hogy a spirituális, holisztikus gyógyítás lényege az...

Elolvasom »

Megnézem a többi hírt is »

Küldd el barátaidnak email-ben Email küldése
X