Bármerre is barangol az érdeklődő az ezotéria, mágia, misztika, vagy akár a vallásfilozófiák világában, ugyanazokkal a számosságokkal találkozik mindenütt. Ezeket nem holmi babonából, vagy vallási dogmából tartják szent számoknak, hanem, mert az ősi tudás mindenütt azt mondja, hogy a számok – és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak – a világ építőelemei. Ez minden számmisztika alapja, ez az alapja a kozmogóniától a jóslásig minden ilyen jellegű tudománynak és praxisnak. Az alábbiakban a számok ilyen értelmét szeretnénk nagy vonalakban megvilágítani. Teljes és kimerítő elemzést szinte lehetetlen lenne adni, hiszen Pithagorastól és a kinai számmisztikától a modern kozmológiáig, biológiáig és elméleti fizikáig könyvtárnyi adatot kellene feldolgozni. Itt ezért most megmaradunk a fontosabb analógiák felismerésénél.

A nullát az európai gondolkodás nemigen tekinti számnak. Kínában viszont úgy gondolják, hogy a Tao, a keletkezés előtti ős-eredeti állapot, a meghatározhatatlan abszolút lét(törvény) jelképe. Ugyanígy gondolkodik a buddhizmus: az üresség (tér) mindennek az alapja. Itt az üresség nem hiányt jelent, hanem ún. „tartalmazó” üresség, amely lehetőséget ad mindennek, hogy megnyilvánuljon benne. A szakrális geometriában a pont jelképezheti a nullát (nulla kiterjedés).

Az egy mindenütt az abszolút szentség száma. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben is szentet jelent (pl. egyház). Minden vallás a legmagasabb isteni lényt/ létezést eggyel jelöli: Isten, Jahve, Brahman – Atman, Manitu, Logosz, Abszolutum stb. Az élet száma is az egy. A taoizmusban ez a kezdet nélküli egység, a világ polarizálódás előtti anyagtalan (szellemi, energetikai) állapota, a Wu Csi. A kínai szemlélet szerint az egy nem a legkisebb, hanem a legnagyobb szám – mivel a kezdete mindennek és a többi összes ebből keletkezik. A keresztény világban ez az Ige, amely Istennél van és Istennel azonos. Isten az Ige által teremti a világot. (Ezek szerint Isten a teremtés előtti állapotában az ürességgel (0) azonos, noha ezt a kereszténység nem hangsúlyozza.) Az eredeti egység, teljesség, végtelenség a kör formájában fejeződik ki. Ha a nulla a tér volt, az egy lehet például az idő (a kör végtelen körvonala analógiájára).

A kettősségek is mindenütt ismertek. A kettő az anyagba szállt erő, a szellem megjelenése a matériában, amely azonnal polarizációt hoz létre. A Bibliában ez az a pillanat, amikor a fény szétválik a sötétségtől, a föld pedig a víztől és létrejön a világmindenség. A polaritás, relativitás, dialektika a földi világ alaptulajdonsága. Ez a görög filozófiában és a kínai taoizmusban egyaránt fontos. A kínaiaknál a Tai Csi jele fogja egybe a két pólust: a középen hullámvonallal szétválasztott, egyik felében sötét, másikban világos kör. Nem véletlen, hogy amint a nyugati világ megismerte, nagy előszeretettel alkalmazza (bár sokszor nem a megfelelő helyen). A két pólus, a Yin és a Yang elv szerint az analógiák végtelen sorát állíthatjuk fel:

YIN	YANG
Sötét	Világos
Nő	Férfi
Föld	Ég
Hold	Nap
Idá	Pingalá (szanszkrit)
Jákin	Boáz (héber)
Elmúlás	Keletkezés
Összehúzódás	Kiterjedés
Termés	Nemzés
Belégzés	Kilégzés
Introverzió	Extraverzió

stb.
Ezek természetesen nem abszolút tulajdonságok, hanem mindig a másik pólushoz képest értelmezhetők ennek, vagy annak.

A három az isteni teljesség száma. „Omne tritum perfectum”, azaz minden hármasság tökéletes, mondja a latin közmondás. A kettősség viszonylagosságához képest a három maga a stabilitás. A Tai Csi (yin – yang) és a Wu Csi együtt adja a hármat, másként a teremtő és a teremtett világ. A kínaiaknál a három az Ég – Föld – Ember hármassága is. Ugyanez jelenik meg a keresztény Szentháromságban Atya – Fiú – Szentlélek/Szent Szellem formájában, vagy az ezoterikus és gnosztikus kereszténységben Atya – Anya – Fiú háromságként, hogy a női pólus se legyen száműzve. A hindu filozófiában Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó, Siva pedig a megújító, mozgató erő (európai félreértés, amikor csupán pusztítónak gondolják), de mindhárman Brahman (Atman), az egyetlen abszolút istenség kivetülései, formái. A háromszög, mint mindennek a jele, úgyszintén a szakrális geometria alapformái közé tartozik. Az előzőhöz hasonlóan itt is felrajzolhatunk egy analógia-sort:

Atya	Fiú	Szt. Szellem
Yang Pingalá Boáz Brahma Ozirisz Szellem Világosság Út Tudat Arúpa lóka Szellem Szél Fej Nefes Ka Spiritus Pneuma Pneumatikus Atlétikus Leptosom Spirituális Szat (lét) Szattva Vata Sulphur Proton	Ling (középső) Szusumná Baraká Visnu Hórusz Erő Mozgás Igazság Beszéd Rúpa lóka Lélek Lehellet Szív Ruach Ba Anima Pszüché Pszüchikus Aszténiás Cikloid Intellektuális Csit (tudat) Radszasz Pita Mercurius Neurton	Yin Ídá (szkr.) Jákin (héb.) Síva Ízisz Anyag/forma Nyugalom/sötétség Élet (Jézus szavai) Test (buddhizmus) Káma lóka (3 világ, buddhizmus) Test Tetem (ősmagyar, népi) Medence (3 „szentély”, fő energiaközpont) Nesema (a lélek 3 alakja, héber) Ah (a lélek 3 alakja, óegyiptomi) Corpus (latin) Sarx (görög) Hülikus (alkat, gör.) Piknikus (testalkat) Skizoid (lelki alkat) Materiális (lelki alkat) Ananda (öröm) – (hindu, szkr.) Tamasz (ayurvéda) Kapha (ayurvéda testalkatai) Sal (alkímia) Elektron (fizika)

Egy másik filozófiai – ismeretelméleti hármasság: 1. Tézis – 2. Antitézis – 3. Szintézis. Hamvas Béla spirituális értelmezésében ez az Isten – Sátán (vagy anyag) – Világ (vagy ember) hármassága is.

Különböző filozófiai fogalmakról lévén szó, a megfeleltetés nem mindig teljes, de az elv követhető. A két szélső pólus sok rendszerben a középsőben egyesül, és ez az emberi fejlődés célja, elérni az ős-eredeti egység állapotát (megváltás, megszabadulás, megvilágosodás stb.). Így lesz a háromból ismét egy(ség). A szellemi gyakorlás útján a tanulónak ehhez három gyakorlatot kell tökélyre vinnie: Koncentráció (összpontosítás), Kontempláció (szemlélődés), Meditáció (elmélyülés). Valamennyi vallási és spirituális iskola valamennyi gyakorlata ezekre vezethető vissza.

A négyes szám a földre, a földi életre, az emberre utal. Megjelenhet a kereszt formájában, és ekkor a tér és idő együttesének értelmezhető, ahol a horizontális és vertikális vonalak középpontja a most és itt, az abszolút jelenvalóság helye és pillanata. Négyzet formájában felrajzolva pedig mindarra utal, ami a négy földi őselemre vezethető vissza. (Arról, hogy egyes rendszerek négy, mások öt, esetleg hat őselemről beszélnek, a későbbiekben lesz szó.) A Föld a stabilitás, az alap, a nyugalaom, a test, a Föld a maga valójában. A víz a mozgás, változás, alkalmazkodás, az érzelmek, a tudattalan világa. A levegő a kötetlen, határok nélküli, szabad elem, amely a gondolkodásnak, intellektusnak felel meg. A tűz az élet tüze, amely átalakít, épít vagy lebont, az anyagcsere, de a szellem ereje és a spirituális szeretet is.

Az analógiáknak itt is hosszú sora állítható fel:

Föld	Víz	Levegő	Tűz
Ősz Nyugat Máté Fizikai Kelipoth Produkció Melankolikus Sárga epe Test-tudat	Tél Észak Lukács Asztrális Aszijá Formáció Flegmatikus Nyálka Érzelmek	Tavasz Kelet Márk Mentális Berijá Kreáció Kolerikus Fekete Epe Gondolkodás	Nyár Dél János (evangéliumok) Spirituális (létezési szintek) Acilúth (létszintek a Kabbalában) Emanáció (teremtés a Kabbalában) Szangvinikus (lelki alkatok) Vér (testnedvek, Hippokratesz szerint.) Bölcsesség/tiszta tudatosság

 

Igen érdekes, hogy a buddhizmusban a négy elem Buddha alap-tanításaiban jelenik meg (lévén a buddhizmus sokkal inkább gyakorlati tanítás, mint teológiai rendszer). A Föld-elemhez az első Nemes Igazság, a szenvedés igazsága tartozik: a lények itt a földi létforgatagban szenvedésben élnek. Hétféle szenvedés van: 4 testi és 3 lelki (4+3). A Víznek a második, a Szenvedés Keletkezésének Nemes Igazsága felel meg: a vágy, gyűlölet és nemtudás az, ami miatt szenvedünk, tehát belső, lelki dolgok. A harmadik a Szenvedés Megszüntetésének Nemes Igazsága (Levegő elem): az ember a tudatossággal fel tudja ismerni mindezt és meg tudja szüntetni a lények szenvedését. A Tűz elemhez a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Út Nemes Igazsága: ez nem más mint a buddhizmus által tanított spirituális út, a Nemes Nyolcrétű Ösvény (2×4). A tanításban megjelent hetes és nyolcas számokról később lesz szó. A déli (Hinayana) buddhizmus alapgyakorlata a négy szemlélődés: a testre, az érzelmekre, a gondolatokra és a Dharmára (út, tanítás) fordított figyelem.A Zen is négy alapelvet követ a fentieken túl: nem támaszkodni az írásokra, szavakon túli átadás, közvetlen a szívre irányulni és megvilágosodni valódi természetünk felismerése által. A buddhista a négy mérhetetlen tulajdonság elsajátítására törekszik: a mérhetetlen szeretet, a mérhetetlen együttérzés, a mérhetetlen öröm, és a mérhetetlen rendíthetetlenség. Látjuk tehát, hogy bár a négyes szám alapvetően földi, emberi dolgokkal kapcsolatos, a négyességekkel megfogalmazott tanítások is a spiritualitást szolgálják.

Az ötös szám kétféle geometriai alakban jelenhet meg. Az egyik (a ritkább) a csúcsára állított négyzet, közepén ponttal, a négy világtájat és a középpontot, az itt és most helyét és idejét jeleníti meg. Ez a világegyetem egyetlen szilárd pontja, olyan, mint Tejútrendszerünkben a Sarkcsillag. „Adjatok egy fix pontot a világegyetemben, és én kimozdítom sarkaiból a Földet!”- mondta …

A középpont egyben a transzcendencia pontja is, a kilépés lehetősége a földi téridő-rendszerből. A kereszténység jelképrendszerében ezt jelképezi a téridő keresztjére feszített Krisztus, a középpont, aki nem csak megmutatta, hogy el lehet oldódni a testtől (abi a bűn jelképe is), kilépni és újra felvenni is lehet, azaz van feltámadás, de másoknak is megmutatta és megnyitotta a felfelé vezető utat.

Az ötösség másig geometriai megjelenítési módja a pentagram, magyarul ötágú csillag. Megjelenhet egyszerű ötszögként, a csúcsok összekötésével az ötszögbe rajzolt csillaggal, sőt a csillag köré húzott körrel együtt is. Az ötágú csillag sokféle jelentéssel is bírhat. Felejtsük most el, hogy a szent jelképeket politikai mozgalmak is zászlajukra tűzhetik. Bár kétségkívül jó választás valami ilyennel operálni, egy embertelen ideológia a legpozitívabb jelképtől sem lesz sem jobb, sem hosszabb életű – ahogyan a történelem azt bizonyította mind a kommunizmus, mind a fasizmus (a svasztika legalább annyi idős jelkép, mint a pentagram) esetében. A pentagram az ezotériában jelentheti magát a mágiát általában, szimbolizálhatja az embert, az ember és kozmosz harmóniáját (körbe rajzolva), vagy lehet a mágikus és energetikai védelem szimbóluma is. Lefelé fordítva egyértelműen sátánista és boszorkány-jelkép. Olykor még – hogy kétségünk se lehessen – még a bakkecske- fejet (a Sátán jelképe) is belerajzolják. Általában ez minden nem szimmetrikus szimbólumra érvényes: akár horizontálisan, akár vertikálisan fordítjuk meg, a jelentése ellenkezőjére válik. Ilyen például a sátánisták másik jelképe, a hosszú szárával felfelé álló kereszt is. Egy rossz jelkép alatt pedig a legjobb szándékkal sem lehet huzamosan pozitív erkölcsiséget gyakorolni, hiszen a forma hordozza mindig a tartalmat és egy ún. „karmikusan terhelt” szimbólummal eleve nem érdemes kísérletezni. Mellesleg: az ősi kerezstény szimbólumok, az egyenlő szárú máltai- és az András-kereszt nem adják meg a lahatőséget az ilyen visszaélésekre. Talán érdemes azon is elgondolkozni, mit jelent a szimbológia nyelvén, amikor a föld felé mutató szárat (antennát?) meghosszabbítjuk, az ég felé irányulót pedig megkurtítjuk!

A négy elemet az előbbiekben sikerült a nény őselemmel azonosítanunk. Hogyan lesz ebből a négyességből ötösség? Úgy, hogy a négyhez ötödikként egy másik dimenzió járul: a tér (éter, vagy akasha), mint az a közeg, amelyben az összes többi megnyilvánulhat. Ezt a rendszert az indiaiaknál találhatjuk meg a legkiforrottabb formában, de nyomait őrzi a magyar ősműveltség is (egészen a XVIII – XIX. századig), ahol az ötödik elem gyakran az „élőfa” nevet viseli.
Nézzünk meg néhány analógiát az öt elemre az indiai gondolkodásból:

Föld	Víz	Tűz	Levegő	Éter/Tér
nemzés szaglás édes manasz föld	anyagcsere izlelés savanyú ahamkára víz	mozgás látás keserű buddhi tűz	megfogás tapintás csípős prakriti szél	kifejezés hallás sós purusa élőf	– az öt cselekvő képesség – öt érző képesség és érzet –  öt íz – az elme öt tényezője –  a magyar hagyományban

A kínai filozófia és gyógyászat is öt elemet használ, ám ezeket helyesebb fázisoknak nevezni (ők maguk is így hívják), mert míg a nyugati őselemek egymástól független princípiumok, addig a kínaiak egy folyamat, a csi (qi) energia áramlásának állapotai, körforgásának stációi. Épp ezért nem is lehet túl pontosan megfeleltetni őket a nyugati elemeknek. Az öt elem rendjét követi a bolygók rendszerétől az emberi test működéséig minden. Kis ízelítő az analógiákból:

Öt fázis	FA	TŰZ	FÖLD	FÉM	VÍZ
Tendencia	Kitörés	Fejlődés	Kiteljesedés	Tömörülés	Visszahúzódás
Fejlődés	Születés	Növekedés	Érés	Begyűjtés	Tárolás
Irány	Kelet	Dél	Közép	Nyugat	Észak
Évszak	Tavasz	Nyár	Nyárutó	Ősz	Tél
Időjárás	Szél	Meleg	Nedvesség	Szárazság	Hideg
Szín	Zöld	Piros	Sárga	Fehér	Fekete
Yin szerv (Zang)	Máj	Szív, Szívburok	Lép	Tüdő	Vese
Yang szerv (Fu)	Epehólyag	Vékonybél, 3. melegítő	Gyomor	Vastagbél	Húgyhólyag
Szövet	Izom, ín	Agy, erek	Lágyszövetek, 4 végtag	Bőr, szőr	Csont, köröm, porc, fog, haj
Érzékszerv	Szem	Nyelv	Száj	Orr	Fül
Testnedv	Könny	Verejték	Nyirok	Nyálka	Nyál
Neg. érzelem	Harag	Gyűlölet, türelmetlenség	Idegesség, aggódás	Szomorúság, bánat	Félelem, stressz
Poz. érzelem	Kedvesség	Boldogság, öröm, szeretet	Nyíltság, őszinteség	Bátorság, becsület	Gyengédség
Hang	Kiabálás	Nevetés	Éneklés	Sírás	Morgás
Íz	Savanyú	Keserű	Édes	Csípős	Sós
Erény	Szeretet	Szemérem	Hűség	Igazságosság	Bölcsesség
Bolygó	Jupiter	Mars	Szaturnusz	Vénusz	Merkur
Forma	Téglalap	Háromszög	Négyzet	Kör	Hullámos, szabálytalan

…folytatás következik…

‹ Vissza